A nehézlégzés okai – Fontos tisztázni, hogy mi váltotta ki!

Az egyik legijesztőbb érzés, melyet életünk során megtapasztalhatunk, ha nem – vagy csak nagyon nehezen – kapunk levegőt. Bizonyos krónikus betegségek esetén ez az állapot visszatérően jelentkezhet, de az is előfordul, hogy a légszomj váratlanul alakul ki. A nehézlégzés okai között banális tényezők mellett életet veszélyeztető állapotok is felmerülhetnek, ezért minden esetben tisztázni kell, hogy mi váltotta ki a tünetet.

A nehézlégzés általában nem önállóan jelentkezik. Ásítás, köhögés vagy hátfájás mellett sípoló levegővétel, tüdőtáji teltségérzet, mellkasi szorítás, lábfejdagadás, magas láz, hidegrázás vagy az ajkak elkékülése is társulhat hozzá. Pontos diagnózis a társtünetek és az egyéb körülmények ismeretében, alapos kivizsgálást követően állítható fel.

A nehézlégzés okai – amikor krónikus betegség áll a háttérben

Amennyiben a nehezített levegővétel rendszeresen visszatér, tartósan fennáll, olyan krónikus megbetegedés húzódhat meg a hátterében, melynek velejárója a légszomj. Ilyen lehet például

• az asztma,
• az allergia,
• a szívelégtelenség,
• a COPD
• vagy például a túlsúly.

A nehézlégzés kialakulását tehát nemcsak tüdőbetegségek, hanem egyéb krónikus állapotok is előidézhetik. Tüdőgyulladás, tüdőtágulat vagy tüdődaganat mellett a nehézlégzést a keringési vagy vérképző rendszer betegségei, magas vércukorszint esetén – kómaközeli állapotban – pedig a cukorbetegség is kiválthatja.

A krónikus betegségek mellett fontos megemlíteni, hogy terhesség alatt a növekvő magzat is okozhatja, hogy a leendő édesanyának nehezítetté válik a lélegzetvétel, valamint a megerőltető fizikai munka vagy sporttevékenység, a stressz és a szorongás is előidézheti a panaszt (pánikroham esetén a légszomj egy gyakran tapasztalható tünet).

A nehézlégzés okai – amikor váratlanul, hirtelen jelentkezik

A félrenyelés és a felső légutak elzáródása mellett – melynek veszélyével gyermekek esetében fokozottan számolni kell – a hirtelen jelentkező nehézlégzés hátterében például

• anafilaxia,
• gégevizenyő,
• szívroham
• vagy szén-monoxid-mérgezés is állhat.

Bármelyik állapotról legyen szó, az érintettnek azonnali sürgősségi ellátásra van szüksége. Amennyiben a nehézlégzés mellkasi szorítással, heves szívdobogással, az ajkak és az ujjak elkékülésével vagy lázzal párosul; esetleg rovarcsípés, félrenyelés vagy gőzök-gázok belélegzése után alakul ki, azonnal mentőt kell hívni!

Nehézlégzést tapasztal? Forduljon szakemberhez!

Függetlenül attól, hogy a nehézlégzés régebb óta fennáll, vagy látszólag minden előjel nélkül, egyetlen egyszer jelentkezett, majd magától elmúlt, a hosszú távú következmények és szövődmények elkerülése érdekében minden esetben fontos kikérni egy tüdőgyógyász szakorvos véleményét.

Arra, hogy életmódváltásra, egy alapbetegség kezelésére, inhalátorra, gyógyszeres kezelésre vagy légzésrehabilitációs gyógytornára van-e szüksége, Dr. Csontos Zoltán tüdőgyógyász, allergológus alapos kivizsgálást követően megnyugtató választ tud adni. Forduljon hozzá bizalommal!

FOGLALJON IDŐPONTOT ONLINE!