Azért eszünk, hogy jól, egészségesen éljünk? Vagy azért élünk, hogy jókat együnk? A végpontok között elhelyezkedő skálán mindenki maga jelölheti ki a számára tetsző pontot – annyi azonban bizonyos, hogy a megfelelő táplálkozás egészségesen tarthat, vagy akár meggyógyíthat, a nem kielégítő pedig meg is betegíthet.
A dietetika, illetve a dietetikusok a különböző tápanyagok elfogyasztásával járó, az emésztés során lejátszódó komplex biokémiai folyamatok szakértői. Ennek köszönhetően számos olyan kórkép van, amelyek esetében egy dietetikusi konzultációs folyamat, illetve táplálkozási terv összeállítása nagy segítséget jelent a beteg egészségének visszanyerésében vagy egy kedvezőbb állapot fenntartásában.
Mikor kell a dietetikus, azaz mikor van szükség tudományos alapú táplálkozásra?
Amennyiben egészségesek vagyunk és kiegyensúlyozott étrendet követünk(lásd lentebb: Okostányér®), szakorvosi tanácsadás nélkül is sokat tehetünk az egészségünk megőrzéséért, nem kell nagyon szigorúan, grammra pontosan mérni, hogy milyen tápanyagból mennyit viszünk be.
Ez egy szerencsés állapot, azonban számos olyan betegség van, amelyek esetében nagyon fontos, hogy milyen mikro- és makrotápanyagokat viszünk be a testünkbe, ahogyan az is, hogy mennyit, milyen időközönként és a nap mely részében.
Ehhez a precizitáshoz már mindenképpen ajánlott dietetikus segítségét igénybe venni, aki jól ismeri az emésztés és az anyagcsere biokémiai folyamatait, ismeri az emberi test cirkadián ritmusát – tudja például, hogy a szervezet milyen tápanyagot mely napszakban tud a leghatékonyabban feldolgozni, és milyen speciális odafigyelést igényel egy adott egészségügyi állapot.
Mi az a cirkadián ritmus, és mi köze van a táplálkozáshoz?
A cirkadián ritmus egy körülbelül 24 órás biológiai ciklus, amelyet elsősorban a fényre, illetve annak hiányára reagáló tobozmirigy melatonintermelése vezényel. A melatonin vérszintjének megemelkedése segít elaludni, valamint abban is, hogy alvásunk megfelelő minőségű, pihentető legyen.
Az alvás-ébrenlét ciklussal párhuzamosan (illetve részben annak hatására) még számos biológiai folyamat ciklikusan, tehát szabályos időközönként zajlik le a testünkben – mindennek megvan a maga optimális ideje a nap folyamán. Éppen ezért problémát tud okozni, ha a cirkadián ritmus felborul – márpedig sajnos a modern életkörülmények (pl. az éjszakai képernyőnézés, a krónikus stressz) kifejezetten veszélyeztetik a napi biológiai óránkat, kezdve az alvásminőséggel.
Az talán kevésbé meglepő állítás, hogy másként funkcionál a testünk az alvás során, mint amikor ébren vagyunk, de az már nem tűnik magától értetődőnek, hogy az ébrenlét óráiban is ciklikusan működik. Így például az inzulinérzékenység is ciklikusan változik a nap során: ennek megfelelően reggel vagy este cukrot fogyasztani a testünk számára problémásabb, mint délután 15-16 óra környékén.
Általános táplálkozási alapelvek
Ma már táplálkozástudományi evidencia, hogy nemcsak a kalória mennyiségére, hanem annak összetételére is oda kell figyelnünk, hogy testünk minden szükségletét kielégítsük, minél tovább őrizhessük meg egészségünket.
A megfelelő mennyiségű és minőségű makro- és mikrotápanyagok bevitele kulcsfontosságú az egészségtudatos táplálkozásban. A makrotápanyagok közé tartoznak a szénhidrátok, fehérjék és zsírok, míg a mikrotápanyagok a vitaminok és ásványi anyagok.
Habár a kiegyensúlyozott étrend tervezésekor fontos figyelembe venni az egyéni táplálkozási szükségleteket, lehetőségeket és preferenciákat, az “okostányér” koncepciója egy egészséges ember számára remek kiindulópontot szolgáltat.
Okostányér®
Az ún. Okostányér® a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének az ajánlása az egészséges lakosság részére – külön felnőtteknek és gyerekeknek (6-17 éves korig) szóló bontásban.
A koncepció segít vizualizálni, hogy milyen mikro- és makrotápanyagból mennyit érdemes fogyasztania egy alapvetően egészséges embernek. A képzeletben négy részre osztott Okostányér®-on egy rész fehérje – például hús, hal, tojás vagy hüvelyesek –, egy rész szénhidrát – például gabonafélék, kenyér, tészta vagy rizs –, egy rész zöldség és egy rész gyümölcs van.
Az Okostányér® koncepciója tehát segít viszonyítani, illetve eldönteni, hogy miből mennyit együnk és milyen gyakorisággal (naponta 3-5 alkalommal).
Milyen élelmiszereket részesítsünk előnyben?
Az élelmiszerek kiválasztása során az egyik legfontosabb szabálynak tekinthető, hogy a teljes értékű élelmiszereket preferáljuk. Ezek olyan ételek, amelyek semmilyen vagy minimális feldolgozáson mentek keresztül, és természetes formájukban tartalmazzák a tápanyagokat.
Néhány példa a teljes értékű élelmiszerekre: friss zöldségek és gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, nyers, vagy minimális kezelésen átesett, lehetőleg ellenőrzött forrásból származó tej, nyers húsok a húskészítmények (pl. virsli, kenőmájas, felvágott, szalámi) helyett.
A feldolgozott élelmiszerek (pl. konzerv készételek, kész- és félkész termékek, elősütött pizzák, húspogácsák, tartósított élelmiszerek, finomított gabonák, feldolgozott húskészítmények) hozzájárulhatnak az elhízáshoz, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, valamint más krónikus egészségügyi problémákhoz, mivel nagyon gyakran tartalmaznak számottevő mennyiségű hozzáadott cukrot, sót, egyéb tartósítószert – az üdítőitalok és az alkohol mellett tehát ezek fogyasztását is érdemes mérsékelni, vagy a nullához közelíteni.
Dietetika és életmód
Az egészséges életmód kialakításához és fenntartásához a megfelelő tápanyagbevitelen túl is számos tényező hozzájárul, amelyeket érdemes figyelembe venni a mindennapi életvitel során.
Rendszeres testmozgás
Az egyik ilyen a rendszeres testmozgás, amely nemcsak fizikai, hanem mentális egészségünk szempontjából is rendkívül fontos. A rendszeres testmozgás segít fenntartani az egészséges testsúlyt, erősíti az izmokat és csökkentheti a krónikus betegségek kockázatát.
Alvási szokások
A mozgás mellett az alvási szokásokra is figyelmet kell fordítani. A megfelelő napi rutint kialakítva törekedni kell arra, hogy 7 óra alatt ki tudjuk magunkat pihenni (a megfelelő alvásminőség mellett ez az alvásidő elegendő, hogy kipihenjük a nap fáradalmait, testünk felkészüljön a következő nap kihívásaira).
A jó alváshoz hozzájárul, ha mindennap – hétvégén is – nagyjából ugyanakkor térünk nyugovóra, és ugyanakkor ébredünk, illetve ha az elalvás előtti órákban már nem használunk fényt kibocsátó elektronikai eszközöket (telefon, TV, laptop, tablet), ehelyett pl. papír alapú könyvet olvasunk. Szintén fontos, hogy napi aktivitásunk minősége minél inkább álljon összhangban a cirkadián ritmusunkkal (pl. ne éjszaka végezzünk testedzést, nagy lakomákat, vagy ne a hajnali órákban feküdjünk le aludni).
Stresszkezelés
A stressz kezelése szintén kulcsfontosságú, mivel a krónikus stressz számos egészségügyi problémához vezethet, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, az emésztési problémákat és a mentális zavarokat. A stressz ellen is remek gyógyír a stabil napi rutin kialakítása (amikor mindennap hasonló időpontokban táplálkozunk és alszunk). Szintén hatásos stresszkezelő technika a relaxációs gyakorlatok végzése (az ébredés utáni és az elalvás előtt időszak a legmegfelelőbb ilyen gyakorlatok végzésére).
Összességében tehát az egészséges életmód összetett, éppen ezért fontos figyelembe venni a fokozatosság elvét: ha mindenen egyszerre akarunk változtatni, akkor kevéssé valószínű a hosszú távú siker, ellenben a stressz-szintünk megemelkedhet. Érdemes havonta egy-egy jó szokást fölvenni, “begyakorolni”, így már stabil alapokra érkezhet majd a következő.
Vegetáriánus vagy vegán étrend és a dietetika
A vegetáriánus és a vegán étrend két olyan választott, megvonással járó táplálkozási rend, amelyek némi extra figyelmet igényelnek.
Vegetáriánus étrend
A vegetáriánus étrend – akár az állatok iránti etikai megfontolások, akár környezetvédelmi vagy egészségügyi szempontok állnak a motiváció hátterében – olyan táplálkozási forma, amely minden esetben kizárja a hús, húskészítmények (pl. szalámi, felvágottak, húskrémek) illetve a belsőségekből (pl. kenőmájas) készült termékek fogyasztását, de lehetővé teszi a tejtermékek vagy tojás fogyasztását, így biztosítva a szervezet számára szükséges fehérjék és vitaminok bevételét.
Ez alól kivételt képeznek az ovovegetáriánusok, akik a hús mellett a tejtermékek fogyasztását is mellőzik, de tojást esznek; illetve a laktovegetáriánusok, akik tojást nem fogyasztanak, de tejtermékeket igen. Egy klasszikus vegetáriánus étrend kis odafigyeléssel, szükség esetén vitamin- és ásványianyag-pótlással színes és teljes étrendet biztosíthat.
Vegán étrend
A vegán étrend már nagyobb odafigyelést igényel, hiszen minden állati eredetű élelmiszert kizár, beleértve a tejtermékeket, a tojást, sőt, a mézet is. Ennek az étrendnek a választásában általában az állatok iránti etikai megfontolások, a környezetvédelem motivációi jelennek meg, de vannak, akik csak pusztán egészségügyi megfontolásból választják ezt az étrendet. Fontos, hogy amennyiben valaki vegán étrendet követ, akkor elsősorban – a teljes étrendhez hasonlóan – a nem feldolgozott élelmiszereket részesítse előnyben. A dietetikus segít meghatározni, hogy mi mindenre érdemes ezen kívül odafigyelni (pl. ásványianyag-pótlás vagy az esszenciális aminosavak, illetve esszeniciális zsírsavak bevitele).
Milyen állapotok esetén forduljunk dietetikushoz?
Szénhidrátanyagcsere-zavar
Ez a kategóriamegnevezés olyan állapotokat foglal magában, amelyek során a szervezet nem képes megfelelően feldolgozni vagy felhasználni a szénhidrátokat. Leggyakoribb formájában ez a zavar a glükóz, vagyis a szőlőcukor anyagcseréjét érinti. Ilyenkor a belekből bár felszívódik a glükóz a vérbe, a sejtek nem képesek onnan felvenni azt, és a cukor a véráramban reked, ez a diabétesz, más néven a cukorbetegség. A vérben az emelkedett glükózszint hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat: károsítja az ereket, így jellemzően egyre rontja a környéki idegeknek, a szem ideghártyájának és a vesének a vérellátását. Emiatt a kezeletlen diabétesz végtagi zsibbadást vagy akár érzéskiesést, látásromlást vagy akár vakságok és veseelégtelenséget is okozhat.
Az inzulinrezisztencia és a prediabétesz a cukorbetegséget megelőző állapotok. Ezek is a szénhidrátanyagcsere-zavarok spektrumába tartoznak, és jelentős figyelmet igényelnek az életmódbeli változtatások és az orvosi kezelés szempontjából.
A megfelelő táplálkozás, az egészséges testsúly fenntartása és a rendszeres testmozgás kulcsfontosságú a szénhidrátanyagcsere-zavarok kezelésében és megelőzésében.
Túlsúly
Nagyon könnyen előfordulhat, hogy észre sem vesszük, folyamatosan több energiát viszünk be annál, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van. Ennek eredménye a zsírraktárak felhalmozódása, közismert nevén elhízás.
Mivel a túlsúlyos állapot gyakran évek, akár évtizedek rossz szokásainak eredményeként jön létre, ezért kihívást jelenthet a páciensnek szakszerű útmutatás és nyomon követés nélkül célt érnie, leadnia a plusz kilókat.
Reflux
A gasztroözofageális refluxbetegség szó szerint gyomor-nyelőcsői visszafolyási betegséget jelent, amit a köznyelv csak egyszerűen refluxbetegségként ismer. Ezzel kapcsolatban gyakran lehet találkozni a GERD mozaikszóval is, amely az angol “gastroesophageal reflux disease” kifejezés rövidítése.
Ez egy olyan állapot, amikor a savas gyomortartalom visszaáramlik vagy csak a nyelőcsőbe vagy akár egészen a garatig. Étkezéssel összefüggő gyomortáji fájdalom, száraz köhögés, ingerköhécselés, torokgyulladásra emlékeztető torokfájás, szegycsont mögötti szúró-égő fájdalom, a hátsó fogak szuvasodása is jelezheti a problémát.
A reflux mögött gyakran valamilyen azt kiváltó egészségügyi probléma húzódik meg, amelyet érdemes felderíteni, majd kezelni. Mindazonáltal a reflux kellemetlen, primer tüneteinek enyhítésében a dietetikussal történő konzultációs folyamat, néhány egyszerű szabály lefektetése máris jelentős javulást hozhat a páciens életébe.
Magasvérnyomás-betegség (ún. esszenciális hipertónia)
Az esszenciális hipertónia egy olyan krónikus állapot, amelyben a vérnyomás állandóan magas, és nincs egyértelműen azonosítható ok, ami kiváltja (gyakran "primer" hipertóniaként is emlegetik).
Bár a pontos okok nem ismertek, az bizonyos, hogy számos tényező hozzájárulhat a betegség kialakulásához: genetikai hajlam, túlsúly, dohányzás, magas sóbevitel, mozgásszegény életmód, stressz. Az esszenciális hipertóniát sokszor nem kísérik nyilvánvaló tünetek, ezért nem mindig tudható, hogy mikor alakult ki a krónikus állapot.
Hosszú távon a magas vérnyomás súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet – mint például a szív-érrendszeri megbetegedések – ezért érdemes mielőbb bevezetni a szükséges életmódbeli változtatásokat, illetve szükség esetén a gyógyszeres kezelést.
A dietetikus ezekben az esetekben is jelentős segítséget nyújthat, életminőségbeli javulást hozva a beteg életébe.
Epeutak betegségei
Az epeutak betegségei olyan állapotokat jelentenek, amelyek akár a májon belüli (epekapillárisok) vagy akár a májon kívüli epeutakat (epevezeték, epehólyag) érinthetik, és különböző tünetekkel és szövődményekkel járhatnak. Ezek közé tartoznak például az epekövesség, az epehólyag-gyulladás, az epehólyag-eltávolítást követő komplikációk vagy az epeutak elzáródása.
Az epeutak betegségeinek kiváltó okai sokfélék lehetnek, többek között az egészségtelen, pl. túl zsíros étrend, az elhízás, a genetikai tényezők, az epeúti szerkezeti rendellenességek vagy az alultápláltság. A tünetek változatosak lehetnek – ide tartozik például az éles, görcsös fájdalom a has jobb felső részén, hányinger, hányás, sárgaság, gyomorégés, súlyos esetben világos, agyagsárga széklet vagy emésztési problémák.
Az epeúti betegségek diagnózisa általában fizikális vizsgálat, laboratóriumi tesztek, ultrahang vagy más képalkotó eljárások alapján történik. A kezelési lehetőségek széles skáláját tartalmazhatják, beleértve a gyógyszereket, az étrendi változtatásokat, a műtéti beavatkozásokat vagy az alternatív terápiákat, attól függően, hogy az epeutak melyik szakaszát érintő és milyen súlyosságú betegségről van szó.
Ezekben az állapotokban dietetikussal történő konzultáció sokat segíthet a betegnek eligazodni a megfelelő és esetleg problémát okozó ételek között.
IBS (irritábilis bél szindróma)
Az irritábilis bél szindróma, röviden IBS, egy olyan krónikus emésztőrendszeri állapot, amely számos kellemetlen tünettel járhat, mint például hasi fájdalom, puffadás, hasmenés vagy székrekedés.
Bár az IBS pontos okai nem teljesen ismertek, úgy vélik, hogy a stressz, az életmód és az étrendi szokások közrejátszhatnak a kialakulásában. Az IBS tünetei jelentősen befolyásolhatják az életminőséget és a mindennapi tevékenységeket. Az IBS kezelése magában foglalja az étrendi változtatásokat, a stresszkezelést, valamint gyógyszereket vagy kiegészítő kezeléseket a tünetek enyhítésére és a betegség kezelésére. Fontos hangsúlyozni, hogy az IBS-esetek egyediek, és a kezelés legjobb módja az egyénre szabott megközelítés lehet.
IBD – Gyulladásos bélbetegség
Az inflammatory bowel disease-nek, vagyis az IBD-nek két fő típusa van: a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa). Mindkét állapot súlyos tünetekkel járhat, mint például hasmenés, véres, nyákos széklet, fogyás és kimerültség.
Az IBD kialakulásának pontos okai nem teljesen tisztázottak, de genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. A kezelés célja általában a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése – gyakran gyógyszerek, diéta és életmódbeli változtatások alkalmazásával.
Akut gasztritisz (“gyomorrontás”)
A gasztritisz, vagy gyomorrontás, egy olyan állapot, amelyben a gyomor nyálkahártyájának gyulladása következik be. Ez a gyulladás lehet akut vagy krónikus, és számos kiváltó okra vezethető vissza, például bakteriális vagy vírusos fertőzésekre, gyógyszerek mellékhatásaira, túlzott alkoholfogyasztásra, stresszre vagy autoimmun betegségekre.
A gasztritisz tünetei közé tartozik a gyomorfájdalom, a gyomorégés, a hányinger és a puffadás. A diagnózis általában a jellegzetes panaszok, a fizikai vizsgálat és esetleg közvetlen képalkotó eljárással, gasztroszkópia segítségével, azaz gyomortükrözéssel történik. A kezelés a gasztritiszt kiváltó októl függ, de magában foglalhat gyógyszeres kezelést a gyomor savtermelésének csökkentésére, diétás változtatásokat, stresszkezelést és az oki tényezők kezelését.
Hasnyálmirigy-problémák
A hasnyálmirigy-problémák széles skáláját jelentik az olyan állapotoknak, mint például a hasnyálmirigy-gyulladás (pankreatitisz), a hasnyálmirigy-daganatok és az inzulinhiányos cukorbetegség (1-es típusú diabétesz), valamint egyéb hasnyálmirigy-diszfunkciók, amelyek zavarják az emésztőenzimek vagy az inzulin termelését.
A hasnyálmirigy-problémák kezelése függ az okoktól és a tünetektől. A dietetikus az orvos által felállított diagnózis után sokat tud segíteni a betegnek, hogy megtalálja az életminőségét javító étrendet.
Laktóz-, fruktózintolerancia
A laktóz- és fruktózintolerancia két olyan állapot, amelyben a szervezet nem képes megfelelően emészteni, illetve felszívni ezeket a cukrokat.
A laktózintolerancia esetén a vékonybél nem tud megfelelő mennyiségű laktáz enzimet termelni, amely az emésztőrendszerben a tejcukor emésztéséért felelős. A laktóz pedig – összetett cukor lévén – emésztetlenül nem tud felszívódni, a bélben marad, és a béltartalommal bizonyos idő után eljut a vastagbélbe. Itt a rendesen is nagy mennyiségben jelen lévő baktériumok elkezdik erjeszteni a cukrot, ami alatt többek között puffasztó hatású gázokat termelnek. A cukrokra egyébként jellemző, hogy viszonylag nagy mennyiségű vizet tudnak kötni. A laktóz jelenléte a vastagbélben így megakadályozza a víz visszaszívódását, ami vizes hasmenéshez vezet.
Ezen hatások következményeként a laktóztartalmú ételek vagy italok fogyasztását rövid időn belül (leggyakrabban fél-másfél óra) hasi fájdalom, görcs, puffadás, hasmenés és hasi diszkomfort követheti. A laktózintolerancia gyakran elsődlegesen, genetikai tényezők vagy másodlagosan, az emésztőrendszer gyulladása miatt alakul ki.
A fruktózintolerancia során a vékonybél nem képes megfelelően felszívni a fruktózt, más néven a gyümölcscukrot. A laktózintolerancia leírásánál részletezett folyamatokhoz hasonlóan itt is a vastagbélben lezajló bakteriális erjedés áldozatává válik mind a gyümölcscukor, mind az azt elfogyasztó.
Ennek következményeként a fruktóztartalmú ételek vagy italok fogyasztása hasi fájdalomhoz, puffadáshoz, hasmenéshez vagy egyéb emésztési problémákhoz vezethet, a laktózintoleranciához hasonlóan. A fruktózintolerancia lehet veleszületett vagy szerzett, és olykor egyéb emésztőrendszeri rendellenességekhez társulhat.
Mindkét intolerancia kezelése a diétás változtatásokra összpontosít, amelyek magukban foglalhatják a laktóz- vagy fruktóztartalmú ételek és italok kerülését vagy fogyasztásuk csökkentését. Fontos azonban a megfelelő diagnózis felállítása és az intolerancia típusának meghatározása, mivel az emésztési problémák mögött más állapotok is állhatnak. Ezért javasolt az orvosi vizsgálat, amelyet optimális esetben dietetikussal történő konzultációs folyamat követ.
Hisztaminintolerancia
A hisztaminintolerancia olyan állapot, amelyben a szervezet nem képes megfelelően lebontani és eltávolítani a hisztamint. A hisztamin egy biológiailag aktív vegyület, amely bizonyos ételekben fordul elő.
Az intolerancia jellemző tünetei közé tartozik a fejfájás, bőrkiütések, bőrpír, orrdugulás, hasi fájdalom, puffadás, hányinger és egyéb emésztőrendszeri vagy azon kívüli panaszok. A tünetek megegyeznek az allergiás reakcióéival, azonban a hisztaminintolerancia esetén nem az immunrendszer allergiás reakciója vált ki hisztminfelszabadulást, hanem az ételekben egyébként is jelen lévő hisztamin lebontása szenved zavart, és a hisztamin következményes felszaporodása provokálja a tüneteket.
Bizonyos ételek és italok, például alkohol, sajtok, erjesztett ételek és tartósítószerek is fokozhatják a hisztaminintolerancia tüneteit, de mint mindig, ebben az esetben is fontos a pontos diagnózis, amelyet dietetikai tanácsadási folyamat követ.
Gluténérzékenység
A gluténmentes étrend – azaz a glutén nevű fehérjét tartalmazó búza, rozs, árpa, valamint adott esetben a zabot tartalmazó termékek kiiktatása az étrendből – egyre többször válik szükségessé, mivel egyre több embert diagnosztizálnak glutén- vagy lisztérzékenységgel (cöliákia).
Ezek az egyének nem, vagy rosszul tolerálják a glutént, amely a vékonybélben gyulladást és következményes emésztési zavarokat, illetve ezzel párhuzamosan, például bőrtüneteket is okozhat.
A dietetikai tanácsadás folyamata
A dietetikai tanácsadás folyamata általában több lépésből áll, amelyek segítenek az egyéneknek az egészséges étkezési szokások kialakításában és az egészségügyi célok elérésében. Nézzük, hogyan néz ki a tanácsadás folyamata!
0. A beteg vagy közvetlen megkeresés, vagy orvosi ajánlás útján felveszi a kapcsolatot a dietetikussal.
- Konzultáció és felmérés: Az első lépés általában egy személyes találkozó vagy konzultáció, ahol a dietetikus megismeri az egyén életmódját, étkezési szokásait, egészségi állapotát és céljait – amennyiben van, úgy a tanácsadást megelőző, az azt indokló szakorvosi diagnózist is.
- Életmódbeli és táplálkozási értékelés: A dietetikus a azonosítja az életmódbeli erősségeket, valamint azokat a területeket, ahol változtatásokra van szükség a célok elérése érdekében.
- Célok kitűzése és egyéni terv kidolgozása: Konkrét étrendi ajánlások, életmódbeli változtatások és célok közös meghatározása.
- Követés, értékelés, finomhangolás: A változások nyomon követése fontos, hiszen elképzelhető, hogy idővel az étrend finomhangolásra szorul.
A dietetikai tanácsadás folyamata általában egyéni igényekre és célokra van szabva, és az egyén részéről folyamatos együttműködést és elkötelezettséget igényel az egészséges étkezési szokások kialakításához és fenntartásához.
Összegzés
Az egészséges életmód és táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik az egyének általános egészségének és életminőségének fenntartásában.
A dietetikus szakember segít az egyéneknek megérteni az egyéni táplálkozási igényeket és célokat, és egyéni tervet készít a megfelelő étrendi és életmódbeli változtatások elérésére. Ezáltal a dietetikus nemcsak táplálkozási szakértőként, hanem támogatóként, egyfajta mentorként is szolgál az egyén számára az egészségesebb életmód, illetve a gyógyulás felé vezető úton.
Mi a teendő?
Amennyiben háziorvosa, szakorvosa valamilyen okból javasolja a dietetikussal történő konzultációt, vagy a cikkben felsorolt valamely kórkép az Ön esetében fennáll, úgy a Medilumban lehetősége van időpontot foglalni dietetikai konzultációra.
