Az allergén-immunterápia egyre ismertebb kezelési módszer, egyre több allergiás beteg hall róla, érdeklődik felőle. Nézzük, mit kell tudni erről a valóban hatásos, életminőség-javító lehetőségről!
Allergiás betegségben az immunrendszer túlzott reakciót mutat egyébként veszélytelen anyagokra – ezeket allergéneknek nevezzük. Az allergiás betegségeket háromféle módon lehet kordában tartani/kezelni: az első, ha kerüljük az allergénnel való találkozást (ez azonban gyakran nem vagy csak nagyon nehezen kivitelezhető); a második az ún. tüneti kezelés (gyógyszerekkel); a harmadik pedig az allergén-immunterápia, amely egy a különböző allergiák oki kezelésére szolgáló, a tapasztalatok szerint igen hatékony módszer.
Az oki kezelés azt jelenti, hogy az immunterápia nem pusztán csillapítja a kellemetlen légúti tüneteket, hanem magát a panaszokat kiváltó immunológiai okot szünteti meg, azaz megszűnik az immunrendszernek az allergiát kiváltó anyagra adott túlzott válasza.
Ebből következik, hogy sikeres terápia esetén egy korábban, például a parlagfű pollenjére allergiás embernek nem lesz többé szüksége antihisztaminra vagy gyulladáscsökkentő szteroidkészítményekre, mivel az többé már nem fogja kiváltani a korábbi, életminőség-romboló tüneteket.
A terápia működési mechanizmusa ahhoz hasonlítható, amit a népnyelv úgy ismer: “kutyaharapást szőrével”. Az immunterápia célja az ún. immuntolerancia növelése, vagyis hozzászoktatni az immunrendszert a panaszokat okozó allergének a jelenlétéhez. Ennek következtében helyreállítható a normál immunitás: az immunrendszer többé nem triggerelődik az allergén jelenlététől, a páciens panaszai pedig megszűnnek.
Régi-új gyógymód
A ma ismert és alkalmazott allergén-immunterápia működési elvének első ismert írásos emléke egészen az időszámításunk előtti 1–2. századig vezet vissza. Plinius feljegyzései szerint VI. Mithridatész király (i. e. 135 – i. e. 63) növelt dózisú kígyóméreggel kezelte magát, hogy szervezetét immunissá tegye az esetleges mérgezéses merényletekkel szemben (amire akkoriban egy uralkodónak alighanem megérte felkészülni).
A Mithridatész által is alkalmazott logikát azóta számos orvostudományi eredmény erősítette meg és cizellálta. A legnagyobb áttöréseket ebben a tekintetben a 18–20. század hozta, így például az első – himlő elleni – vakcinák kifejlesztésének története (a 19. század fordulóján) jelentős hozzájárulásnak tekinthető a ma ismert allergén-immunterápiához.
Az igazi áttörést az allergia és az immunterápia összefüggésének ügyében mégis Leonard Noon és John Freeman 1911-ben megjelentetett publikációi hozták. Ezekben az első, szénanáthával küzdő embereken végzett kísérleteik eredményét, sikerét jegyezték le, amelyekre azóta számos további áttörés és fejlesztés épült, és aminek ma a széles tömegek számára elérhető, biztonságos alkalmazhatóságot is köszönhetjük.
Az allergén-immunterápia többféle formában és intenzitással is kivitelezhető. Járóbeteg-ellátás keretében a spray formulát, a nyelv alá porlasztás módszerét (ún. szublingvális terápia) alkalmazzuk. Ennek előnye, hogy ebben az alkalmazási módban a legalacsonyabb a mellékhatások kockázata, és az esetlegesen fellépő mellékhatások a legenyhébbek (összehasonlítva például a kórházi körülményeket igénylő injekciós terápiával). A spray-t használó páciens a szakorvossal történő részletes egyeztetést követően otthoni körülmények között csinálhatja végig a komplett terápiát.
A kúra többnyire 3 hónapos, amelyet minden esetben a vonatkozó allergiaszezonon kívül kell elvégezni. A háromhónapos kezelést 2–3 éven keresztül szükséges ismételni, de már az első 3 hónap után szinte minden esetben jelentős életminőség-javulás tapasztalható. Egy-egy háromhónapos kúra végén szakorvosi kontroll javasolt.
A siker érdekében a terápiát egyénre szabottan kell megtervezni: a páciens kifejezetten arra az egy vagy több allergénre kap készítményt, amelyek nála tüneteket okoznak.
A terápiás készítmény kiválasztását és annak pontos adagolását, alkalmazási módját minden esetben a szakorvossal történő egyeztetés előzi meg.
Az eljárás sajnos nem minden esetben, nem mindenki számára javallott, ezért a kúra megkezdése minden esetben allergológussal való konzultációhoz, illetve előzetes diagnosztikai eljáráshoz kötött.
Mindenek előtt egy laboratóriumi vizsgálat (specifikus IgE teszt, bizonyos esetekben molekuláris allergiavizsgálat) segítségével meg kell állapítani, hogy melyek azok az allergének (pl. pollenek, poratkák, állatszőr), amelyek a páciens panaszait okozzák. A szakorvos csak a kapott eredmények függvényében tudja megtervezni a személyre szabott kezelést.
A szakorvos áttekinti a páciens eredményeit, valamint azt, hogy gyógyszertári forgalomban milyen termékek érhetők el, majd ezek alapján tervezi meg a terápiát.
A terápiás készítmény kiválasztásánál meghatározó tényező, hogy egyszeres (pl. csak parlagfű) vagy többszörös (pl. parlagfű + fekete üröm) allergiáról van-e szó. Szintén fontos kérdés, hogy a beteg panaszait okozó allergének mindegyikére elérhető-e készítmény – akár külön-külön, vagy kombinált formában.
A kezelés során az immunrendszer allergénre adott válasza fokozatosan eltolódik az allergiástól a toleránsabb irányába. Az allergén-immunterápia során a beteget kis dózisú allergénkivonattal kezelik. Az alkalmazott kis dózis enyhe, átmeneti, tolerálható tüneteket okozhat (pl. a szájnyálkahártya viszketése), ugyanakkor ez a dózis elég ahhoz, hogy deszenzitizálja, azaz érzéketlenítse az immunrendszert az allergén(ek)re.
A terápia felfüggesztését indokló, nem tolerálható tüneteket az allergén-immunterápia szublingvális változata csak ritkán okoz (ezért is szabad otthoni körülmények között végezni).
A terápia hatására az allergént semlegesítő IgG4 (4-es alosztályú immunglobulin-G) ellenanyagok jelennek meg a keringésben, az allergiás panaszokért felelős specifikus IgE (immunglobulin-E) antitestek szintje pedig egyre csökken. Az allergént semlegesítő IgG4-nek köszönhetően a panaszokat okozó IgE antitestek nem tudnak kapcsolatba kerülni az allergénnel, így az allergiás immunválasz elmarad, és a tünetek idővel enyhülnek vagy akár jó eséllyel teljesen meg is szűnnek.
Az, hogy egy bizonyos páciens esetében javasolható-e a terápia, csak a laboreredmények birtokában és az anamnézis felvételét követően lehet egyértelműen megmondani. Amennyiben nincs gátja a terápia lefolytatásának, úgy a kúra felnőttek és gyermekek esetében egyaránt elvégezhető. Ezekben az esetekben a terápia lehetővé teheti a gyógyszerek, antihisztamin, szteroidok elhagyását, a tünetek mérséklődését, majd elmúlását – ezzel jelentős életminőségbeli javulást eredményezve az allergiás/asztmás páciensnél.
Amennyiben allergiás tüneteket (pl. orrfolyás, szem-, torok- vagy orrviszketés, vörös szemek, tüsszögés, fulladás) tapasztal, és a végére járna a kiváltó okoknak, vagy kíváncsi, hogy az allergén-immunterápia az ön esetében is jelenthet-e gyógyulást, foglaljon időpontot allergológus szakorvoshoz!
"*" a kötelező mezőket jelöli
"*" a kötelező mezőket jelöli
