Az allergén-immunterápia egyre ismertebb kezelési módszer, egyre több allergiás beteg hall róla, érdeklődik felőle. Nézzük, mit kell tudni erről a valóban hatásos, életminőség-javító lehetőségről!
Allergiás betegségben az immunrendszer túlzott reakciót mutat egyébként veszélytelen anyagokra – ezeket allergéneknek nevezzük. Az allergiás betegségeket háromféle módon lehet kordában tartani/kezelni: az első, ha kerüljük az allergénnel való találkozást (ez azonban gyakran nem vagy csak nagyon nehezen kivitelezhető); a második az ún. tüneti kezelés (gyógyszerekkel); a harmadik pedig az allergén-immunterápia, amely egy a különböző allergiák oki kezelésére szolgáló, a tapasztalatok szerint igen hatékony módszer.
Az allergén-immunterápia oki kezelés – mit jelent ez?
Az oki kezelés azt jelenti, hogy az immunterápia nem pusztán csillapítja a kellemetlen légúti tüneteket, hanem magát a panaszokat kiváltó immunológiai okot szünteti meg, azaz megszűnik az immunrendszernek az allergiát kiváltó anyagra adott túlzott válasza.
Ebből következik, hogy sikeres terápia esetén egy korábban, például a parlagfű pollenjére allergiás embernek nem lesz többé szüksége antihisztaminra vagy gyulladáscsökkentő szteroidkészítményekre, mivel az többé már nem fogja kiváltani a korábbi, életminőség-romboló tüneteket.
Mi az allergén-immunterápia működési elve?
A terápia működési mechanizmusa ahhoz hasonlítható, amit a népnyelv úgy ismer: “kutyaharapást szőrével”. Az immunterápia célja az ún. immuntolerancia növelése, vagyis hozzászoktatni az immunrendszert a panaszokat okozó allergének a jelenlétéhez. Ennek következtében helyreállítható a normál immunitás: az immunrendszer többé nem triggerelődik az allergén jelenlététől, a páciens panaszai pedig megszűnnek.
Régi-új gyógymód
A ma ismert és alkalmazott allergén-immunterápia működési elvének első ismert írásos emléke egészen az időszámításunk előtti 1–2. századig vezet vissza. Plinius feljegyzései szerint VI. Mithridatész király (i. e. 135 – i. e. 63) növelt dózisú kígyóméreggel kezelte magát, hogy szervezetét immunissá tegye az esetleges mérgezéses merényletekkel szemben (amire akkoriban egy uralkodónak alighanem megérte felkészülni).
A Mithridatész által is alkalmazott logikát azóta számos orvostudományi eredmény erősítette meg és cizellálta. A legnagyobb áttöréseket ebben a tekintetben a 18–20. század hozta, így például az első – himlő elleni – vakcinák kifejlesztésének története (a 19. század fordulóján) jelentős hozzájárulásnak tekinthető a ma ismert allergén-immunterápiához.
Az igazi áttörést az allergia és az immunterápia összefüggésének ügyében mégis Leonard Noon és John Freeman 1911-ben megjelentetett publikációi hozták. Ezekben az első, szénanáthával küzdő embereken végzett kísérleteik eredményét, sikerét jegyezték le, amelyekre azóta számos további áttörés és fejlesztés épült, és aminek ma a széles tömegek számára elérhető, biztonságos alkalmazhatóságot is köszönhetjük.
Az allergén-immunterápia többféle formában és intenzitással is kivitelezhető. Járóbeteg-ellátás keretében a spray formulát, a nyelv alá porlasztás módszerét (ún. szublingvális terápia) alkalmazzuk. Ennek előnye, hogy ebben az alkalmazási módban a legalacsonyabb a mellékhatások kockázata, és az esetlegesen fellépő mellékhatások a legenyhébbek (összehasonlítva például a kórházi körülményeket igénylő injekciós terápiával). A spray-t használó páciens a szakorvossal történő részletes egyeztetést követően otthoni körülmények között csinálhatja végig a komplett terápiát.
A kúra többnyire 3 hónapos, amelyet minden esetben a vonatkozó allergiaszezonon kívül kell elvégezni. A háromhónapos kezelést 2–3 éven keresztül szükséges ismételni, de már az első 3 hónap után szinte minden esetben jelentős életminőség-javulás tapasztalható. Egy-egy háromhónapos kúra végén szakorvosi kontroll javasolt.
Milyen lépései vannak az immunterápiának?
A siker érdekében a terápiát egyénre szabottan kell megtervezni: a páciens kifejezetten arra az egy vagy több allergénre kap készítményt, amelyek nála tüneteket okoznak.
A terápiás készítmény kiválasztását és annak pontos adagolását, alkalmazási módját minden esetben a szakorvossal történő egyeztetés előzi meg.
Az eljárás sajnos nem minden esetben, nem mindenki számára javallott, ezért a kúra megkezdése minden esetben allergológussal való konzultációhoz, illetve előzetes diagnosztikai eljáráshoz kötött.
A folyamat az alábbi fontos mérföldkövek mentén zajlik:
Allergének azonosítása
Mindenek előtt egy laboratóriumi vizsgálat (specifikus IgE teszt, bizonyos esetekben molekuláris allergiavizsgálat) segítségével meg kell állapítani, hogy melyek azok az allergének (pl. pollenek, poratkák, állatszőr), amelyek a páciens panaszait okozzák. A szakorvos csak a kapott eredmények függvényében tudja megtervezni a személyre szabott kezelést.
Az allergén-immunterápia tervezése
A szakorvos áttekinti a páciens eredményeit, valamint azt, hogy gyógyszertári forgalomban milyen termékek érhetők el, majd ezek alapján tervezi meg a terápiát.
A terápiás készítmény kiválasztásánál meghatározó tényező, hogy egyszeres (pl. csak parlagfű) vagy többszörös (pl. parlagfű + fekete üröm) allergiáról van-e szó. Szintén fontos kérdés, hogy a beteg panaszait okozó allergének mindegyikére elérhető-e készítmény – akár külön-külön, vagy kombinált formában.
Az immunrendszer átprogramozása – a toleranciaszint növelése
A kezelés során az immunrendszer allergénre adott válasza fokozatosan eltolódik az allergiástól a toleránsabb irányába. Az allergén-immunterápia során a beteget kis dózisú allergénkivonattal kezelik. Az alkalmazott kis dózis enyhe, átmeneti, tolerálható tüneteket okozhat (pl. a szájnyálkahártya viszketése), ugyanakkor ez a dózis elég ahhoz, hogy deszenzitizálja, azaz érzéketlenítse az immunrendszert az allergén(ek)re.
A terápia felfüggesztését indokló, nem tolerálható tüneteket az allergén-immunterápia szublingvális változata csak ritkán okoz (ezért is szabad otthoni körülmények között végezni).
A terápia hatására az allergént semlegesítő IgG4 (4-es alosztályú immunglobulin-G) ellenanyagok jelennek meg a keringésben, az allergiás panaszokért felelős specifikus IgE (immunglobulin-E) antitestek szintje pedig egyre csökken. Az allergént semlegesítő IgG4-nek köszönhetően a panaszokat okozó IgE antitestek nem tudnak kapcsolatba kerülni az allergénnel, így az allergiás immunválasz elmarad, és a tünetek idővel enyhülnek vagy akár jó eséllyel teljesen meg is szűnnek.
Kinek jó választás az allergén-immunterápia?
Az, hogy egy bizonyos páciens esetében javasolható-e a terápia, csak a laboreredmények birtokában és az anamnézis felvételét követően lehet egyértelműen megmondani. Amennyiben nincs gátja a terápia lefolytatásának, úgy a kúra felnőttek és gyermekek esetében egyaránt elvégezhető. Ezekben az esetekben a terápia lehetővé teheti a gyógyszerek, antihisztamin, szteroidok elhagyását, a tünetek mérséklődését, majd elmúlását – ezzel jelentős életminőségbeli javulást eredményezve az allergiás/asztmás páciensnél.
Amennyiben allergiás tüneteket (pl. orrfolyás, szem-, torok- vagy orrviszketés, vörös szemek, tüsszögés, fulladás) tapasztal, és a végére járna a kiváltó okoknak, vagy kíváncsi, hogy az allergén-immunterápia az ön esetében is jelenthet-e gyógyulást, foglaljon időpontot allergológus szakorvoshoz!