Az emlő ultrahangos vizsgálata megkönnyítheti az emlővel kapcsolatos panaszok diagnózisát – nem mindegy azonban, hogy milyen megfontolásból és milyen életkorban vesszük igénybe. Nézzük, hogyan néz ki a emlőszűrés, milyen korban és milyen gyakran javasolt – és mikor, miként kapcsolódhat a folyamatba az emlőultrahang!
Noha a emlőrák 0,5–1%-ban férfiakat is sújt, talán nem túlzás azt mondani, hogy jellegzetesen nőket érintő megbetegedésről van szó. A rosszindulatú emlődaganat a nők körében jelenleg a leggyakoribb daganatos megbetegedés, éppen ezért érdemes fokozott figyelmet fordítani rá, különösen a statisztikailag veszélyeztetett korcsoport tagjainak.
Az emlő egészsége és a prevenció fontossága
Az egészségügyi szűrések fontosságát egyre többen ismerik fel és tapasztalják meg. Többek között a szűrések, illetve általánosságban a prevenció (vagyis a megelőzés) elterjedésének köszönhetjük, hogy azok a betegségek, amelyek akár 1-2 évtizeddel ezelőtt jelentős mortalitással (halálozási aránnyal) jártak együtt, ma már sokkal kedvezőbb képet mutatnak.
Az idejében felismert rákos megbetegedések számos esetben teljesen gyógyíthatók, a páciens megbetegedés előtti életminősége gyakran fenntartható, vagy teljesen visszaállítható. A korán diagnosztizált mellrák esetében a kezelés adott esetben enyhébb is lehet, mint egy későbbi stádiumban felfedezett emlődaganatnál.
Ki, mikor és milyen eszközzel végezzen emlőszűrést?
Minden életkorban más és más rizikófaktorok játszanak szerepet az emlőrák kialakulásában, ezért fontos, hogy az egészségügyi szakemberek és az egyének is megfelelő figyelmet fordítsanak ezekre a tényezőkre. Fiatalabb korban például a genetikai hajlam és a terhelő családi kórtörténet nagyobb szerepet játszhat. Az ilyen kockázatnak kitett nők rendszeresen konzultáljanak orvosukkal – és ma már akár genetikai teszt elvégzésére is van lehetőség.
Középkorú nőknél (45–65 év) az emelkedett ösztrogénszint, a sűrű szerkezetű emlő és az életmódbeli tényezők, például a dohányzás és az alkoholfogyasztás, növelhetik a kockázatot, ezért ebben a korcsoportban a rendszeres mammográfiás szűrések és az egészséges életmód különösen fontos. Idősebb nőknél további tényezők – például az ösztrogénkezelés vagy a korábbi sugárkezelés – is növelhetik a betegség kockázatát. A korosztályokra szabott megelőzési és szűrési stratégiák statisztikai alapúak, egyedi esetek ettől eltérőek lehetnek, így fontos, hogy mindenki figyeljen oda magára és életmódjára, lehetőleg minden életkorban.
30 éves kor alatti szűrés (panaszmentes betegek vizsgálata)
30 éves kor alatt a panaszmentes betegek esetében nincs szükség rendszeres szűrővizsgálatokra, és nem is ajánlott. Ennek oka, hogy ebben a korcsoportban az emlőrák előfordulása rendkívül ritka, és a rendszeres szűrések több hátránnyal, mint előnnyel járhatnak, például felesleges sugárterheléssel és álpozitív eredményekkel, amelyek további, gyakran invazív vizsgálatokat tehetnek szükségessé.
30 éves kor alatti panaszos betegek esetében
Ha egy 30 évesnél fiatalabb beteg panaszokkal – például csomó tapintásával, fájdalommal vagy egyéb rendellenesnek tűnő tünettel – fordul orvoshoz, az elsődleges műszeres diagnosztikai módszer az emlő-ultrahangvizsgálat. Az ultrahang biztonságos és hatékony eszköz, amely képes megkülönböztetni a tömör szerkezetű, szöveti jellegű csomókat a folyadékkal telt cisztáktól, és nincs sugárterhelése.
30 éves kor feletti panaszos betegek esetében
30 éves kor feletti panaszos betegek esetében a diagnosztikai protokoll részletesebb és több lépésből áll. Az orvos először fizikális vizsgálatot végez, amely során megtekintéssel és tapintással keres elváltozásokat az emlőben. Ezt követően mammográfiás vizsgálatot végeznek, hogy röntgenfelvételeken is láthatóvá váljanak a panaszt okozó elváltozások.
Az ultrahangvizsgálat kiegészítő szerepet játszik, különösen akkor, ha a mammográfia eredményei nem egyértelműek, vagy ha sűrű szerkezetű emlő miatt további részletekre van szükség. Ez a kombinált megközelítés biztosítja a legmagasabb diagnosztikai érzékenységet és segíti a megfelelő kezelés megtervezését.
45–65 éves kor közötti nőknek szervezett szűrés
45 és 65 év közötti nők esetében a szűrések szervezetten történnek, és ajánlott azokat kétévente elvégeztetni. A mammográfia ebben a korosztályban a leghatékonyabb szűrővizsgálati módszer, mivel nagy érzékenységgel képes a korai stádiumú mellrák felismerésére, amikor a kezelési lehetőségek és a túlélési esélyek a legjobbak. A rendszeres mammográfiás szűrések jelentősen csökkentik az mellrák okozta halálozási arányt ebben a korcsoportban.
Mi az a mammográfia?
A mammográfia egy speciális röntgenvizsgálati eljárás, amelyet az emlő szöveteinek átvizsgálására használnak. Célja, hogy korai stádiumban felismerje az mellákot, valamint más, az emlőben található rendellenességeket. A mammográfia során alacsony dózisú röntgensugárzást alkalmaznak, így készítenek részletes képeket az emlő szöveteiről.
A mammográfiai lelet segítségével az orvosok felismerhetik a daganatokat, mikrokalcifikációkat (apró meszesedések az emlőben, amelyek csoportos jelenléte daganatra utalhat) és egyéb elváltozásokat – amennyiben pedig további vizsgálatra van szükség a pontos diagnózis felállításához, úgy ennek eszközét, módját is elrendelhetik.
Az emlőultrahang és egyéb emlővizsgálatok szerepe
Míg a nagyobb rizikófaktornak kitett korosztályban (45–65 éves) a mammográfia, a fiatalabbaknál az önvizsgálat kapja a legnagyobb szerepet. Amennyiben egy fiatalabb nő rendellenességet tapasztal, akkor viszont az emlőultrahang szerepe válik igen fontossá a diagnózis felállításához.
Ennek oka, hogy a fiatalabb nők emlőjének szöveti szerkezete általában sűrűbb, mint az idősebb nőké, a sűrű emlőszerkezet pedig a mammográfiás képeken fehér területként jelenik meg, ez pedig megnehezíti a daganatok felismerését – hiszen ezek a mammográfiai leleten szintén fehérnek látszanak.
Az ultrahang ezzel szemben képes különbséget tenni a sűrű szövetek (pl. vízzel telt ciszták) és a kóros elváltozások, tömör szerkezetű csomók között, így a fiatalabb korosztály esetében pontosabb eredményt ad. Arra is van példa, hogy egy mammográfiai lelet nem egyértelmű, így az orvos emlőultrahangot javasol – ezekben az esetekben a két lelet együttes értékelése alapján lehet eldönteni, hogy szükség van-e szövettani vizsgálatra.
A Medilumban szükség esetén a szövettani mintavételt is elvégezzük
A Medilumban a diagnosztikai folyamat részeként szükség esetén a szövettani mintavételt is elvégezzük. Ez a lépés elengedhetetlen, ha az ultrahang vagy mammográfia során gyanús elváltozást találnak, mivel a pontos diagnózist csak a szövettani vizsgálat alapján lehet felállítani.
A szövettani mintavétel során egy apró szövetdarabot távolítanak el az emlőből, amit majd patológiai laboratóriumban, mikroszkóp alatt vizsgálnak meg. Ezzel az eljárással pontosan meghatározható, hogy az elváltozás jó- vagy rosszindulatú, így lehetővé válik a legmegfelelőbb kezelési terv kidolgozása. A korai és pontos diagnózis érdekében a mielőbb elvégzett szövettani vizsgálat kulcsfontosságú.
Amennyiben egy emlődiagnosztikai folyamat közepén tart, vagy rendellenességet érzékel emlőjében, és ultrahangra vagy szövettani vizsgálatra lenne szüksége, úgy foglaljon időpontot a Medilumba! (Az oldalunkon feltüntetett árak mindent magukban foglalnak, extra költségek – pl. receptírás – nem lépnek fel.)
