A fülfájás olyan -gégészeti probléma, amely sokszor egyéb, igen kellemetlen tünetekkel társul: a fül kóros állapota a fájdalom mellett a külvilággal való kapcsolatunkra, a hallásunkra is rányomhatja bélyegét, de akár egyensúlyérzékünk is megrendülhet, azaz szédülhetünk is fülbetegség következtében. Mi a teendő, ha fáj a fülünk, és mi állhat a fájdalom hátterében?
A fül-orr-gégészet kifejezetten a fej és nyak területén lévő szervek – a fül, az orr és a garat részeinek – betegségeinek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. Fülfájás vagy fülzúgás esetén tehát elsősorban fül-orr-gégész szakorvoshoz érdemes fordulni, noha kiderülhet: a probléma okát máshol (is) kell keresni, például a fogak, íny állapotában.
A fülfájás lehet enyhe és átmeneti, de akár súlyos és tartós is. A fájdalom intenzitásából nem minden esetben következtethetünk az ok súlyosságára, ennek megállapításához mindenképpen fül-orr-gégész szakorvos vizsgálata szükséges.
Azt viszont tudjuk, hogy a fülfájás hátterében a leggyakrabban olyan betegségek állnak, mint a külsőfül-gyulladás (otitis externa) vagy a középfülgyulladás (otitis media). Kevesebben gondolnak rá, pedig szintén gyakran okoz fájdalmat a fülben az allergia és a fogászati problémák. Nézzük a leggyakoribb fülbetegségeket, diagnózisukat és a kezelési lehetőségeket!
A külsőfül-gyulladás (otitis externa) egy a fülkagyló, illetve külső hallójárat különböző kóros állapotait leíró, összefoglaló elnevezés. Ezekhez a gyulladásos állapotok kialakulásához hozzájárul, amikor a fülkagylónak, illetve a külső hallójáratnak a fülzsír által biztosított savas kémhatású közege megbomlik. A fülkagyló és külső hallójárat normál esetben öntisztuló (ez a mechanizmus biztosítja a száraz, egyenletes hőmérsékletű, savas, a baktériumoknak és vírusoknak ellenálló közeget), így egészséges működés mellett nincs szükség különleges tisztításra, pl. fülpálcika használatára.
Sokan mégis igyekeznek nagyon tisztán és szárazon tartani a fülüket, gyakran éppen ezáltal idézve elő a problémát. A fültisztításon, fülpálcika használatán kívül a hosszú időn át, rendszeresen nedves közeg is megváltoztathatja a savas kémhatást, ezzel gyengítve a helyi védekezőképességet.
Megfigyelhető, hogy az úszók vagy a nyári strandidőszakban is többen szenvednek külsőfül-gyulladástól, de a poros levegő, a már említett fültisztogatás, illetve hallókészülék vagy füldugó használata is felboríthatja az egyensúlyt, ezzel szabad utat engedve baktériumoknak, gombáknak, vírusoknak.
A külsőfül-gyulladás leggyakoribb tünetei közé tartozik a fülben jelentkező fájdalom, viszketés, hámlás, a külső hallójárat bőrének duzzanata, így a hallójárat beszűkülése, füldugulás, valamint a váladékozás. A diagnózist a fül-orr-gégész a tünetek, valamint műszeres vizsgálati eredmények alapján állítja fel.
A kezelés általában a hallójárat tisztítását foglalja magában, ami történhet fülcsepp alkalmazásával vagy rendelői körülmények között, mechanikai tisztítással. A cél ugyanaz: eltávolítani a felhalmozódott váladékot.
A fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők, például acetaminofén vagy ibuprofén is hasznosak lehetnek a tünetek enyhítésében. Ilyen esetekben azonban elsősorban a helyi gyulladáscsökkentőkkel és a mikróbák szaporodását akadályozó vagy azokat elpusztító, úgynevezett antiszeptikus hatóanyagokkal átitatott hallójárati gézcsík segít, tehát a helyi gyógyszeres kezelések a leghatásosabbak. Ha a fertőzés bakteriális eredetű, helyi vagy szájon át szedhető antibiotikumokra is szükség lehet.
A szövődmények elkerülése érdekében a fülgyulladást komolyan kell venni, és a megfelelő körültekintéssel kezelni, a diagnózisnak és az erre épülő orvosi javallatnak megfelelően.
A középfülgyulladás gyakran felső légúti megbetegedés szövődményeként jelentkezik, erős fülfájással, fülzúgással, valamint magas lázzal járhat. Ilyen esetekben a középfülben váladék gyűlik fel, amely vagy vízszerű, áttetsző (savós középfülgyulladás) vagy sűrű és sárgás (gennyes középfülgyulladás). Utóbbi bakteriális fertőzésre enged következtetni.
Akut középfülgyulladás: hirtelen jelentkezik és antibiotikummal rövid idő alatt kezelhető. Leggyakrabban vírusok vagy baktériumok okozzák, amelyek kóros felső légutakból a fülkürtön keresztül terjednek át a középfülre. Mivel kisgyermekeknél a (közép)fül anatómiája még fejletlenebb, ebben a korban gyakran előforduló kórkép lehet az akut középfülgyulladás.
Krónikus középfülgyulladás:hosszabb ideig fennálló, vagy ismétlődő, visszatérő gyulladásos állapot a középfülben. Lehet az akut középfülgyulladás nem megfelelő kezelésének vagy a gyakori újrafertőződésnek is a következménye. Egyéb kiváltó ok lehet például allergia, fülműtét vagy anatómiai rendellenesség.
A középfülgyulladás tünetei változatosak lehetnek, de az alábbi tünetek a legtipikusabbak:
A külsőfül-gyulladáshoz hasonlóan, a diagnózishoz minden esetben szakorvosi vizsgálat szükséges. Amennyiben az szakorvos úgy ítéli meg, a dobhártya vizsgálata vagy külön hallásvizsgálat is szükséges lehet a pontos diagnózishoz.
A középfülgyulladás kezelése attól függ, hogy az állapot milyen súlyos és milyen típusú. Általában az alábbi kezelési lehetőségek merülnek föl:
Gyógyszeres terápia: Ez magában foglalhatja fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők vagy antibiotikumok használatát – szájon át vagy fülbe csepegtetve. A gyógyszerek célja a fájdalom és a gyulladás csökkentése, valamint a fertőzés leküzdése.
Dobhártyaátvágás (timpanocentézis; gyakran fülfelszúrásként említik): A dobhártya lyukasztását akkor alkalmazzák, ha a középfülgyulladás nem reagál megfelelően a gyógyszeres kezelésre, és a váladékgyülemmel járó gyulladás túlságosan elhatalmasodott. A beavatkozás érdemi része, a szúrás 1 másodpercig tart, ami a gyulladásos környezet miatt gyakran igen kellemetlen, azonban azonnali megkönnyebbülést eredményez, és a fájdalom is azonnal múlik. A vágás lehetővé teszi a gennyes váladék kifolyását, a középfül tisztulását.
Sebészeti beavatkozás (timpanosztómia): Előfordul, hogy az egyszeri fülfelszúrás nem oldja meg a problémát, így több alkalommal is szükség lehet a dobüreg megnyitására. Ilyenkor megfontolandó az úgynevezett ventillációs tubus (angol nevén: grommet) beültetése a dobhártyába. Ez az orsó alakú, apró szellőztetőcsövecske a külső hallójárat és a dobhártya mögötti dobüreg között biztosítja az átjárhatóságot. Így a középfülben termelődő váladék szabadon tud távozni a külső hallójáratba. Ezzel az eszközzel egyrészt megakadályozható, hogy a váladék pangása fokozza a fertőzést, másrészt elkerülhető a gyógyulási időszakra jellemző feszítő fülfájás (amit a folyadék felhalmozódása vált ki).
Előfordul, hogy a fülfájást nem a fül helyi megbetegedése okozza, hanem valamilyen ,,távolabbi” ok tüneteként jelentkezik. Nézzük, melyek lehetnek ezek!
Fogászati problémák
A fogak és az íny betegségei – például a fogszuvasodás, fogínysorvadás vagy fogínygyulladás – gyakran sugároznak a környező területekre, ideértve a fület is. Ezen kívül a fogászati beavatkozások – például a foghúzás vagy fogbeültetés – után is kialakulhat fülfájással járó szövődmény, de a gyógyulás időszakát is kísérheti egyhe fülfájás.
Mandulagyulladás
Más fül-orr-gége problémák – különösen a mandulagyulladás – is járhatnak fülfájással. Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a fülben jelentkező fájdalom sugárzó fájdalom, vagy esetleg a gyulladás átterjedt a fül részeire is.
Allergiák és légúti irritációk
A felső légutak nyálkahártyájának allergiás reakciója kiterjedhet a középfülre is, ami fülfájást vagy nyomásérzést okozhat. Ezenkívül a füst, a szennyezett levegő vagy más irritáló anyagok belélegzése irritálhatja az orr és a garat nyálkahártyáját, ami szintén fülfájással járhat.
Amennyiben Ön vagy családtagja a cikkben leírt tüneteket tapasztalja, a szövődmények megelőzése érdekében mielőbb foglaljon időpontot egy szakorvosi vizsgálatra!
"*" a kötelező mezőket jelöli
"*" a kötelező mezőket jelöli
