Ahogy hűvösebb és csapadékosabb lesz az időjárás, egyre többen tapasztalják a megfázás, nátha tüneteit: orrdugulás, orrfolyás, fejfájás, tompaság. “Csak megfáztam, semmi komoly” – mondják sokan legyintve, és bár ez az állapot többnyire valóban nevezhető enyhének és nagy eséllyel ártalmatlannak, de mégsem szabad félvállról venni.
Ha nem is igényel ágynyugalmat minden esetben, egy náthavírus is felborítja a szervezet és az immunrendszer egyensúlyát – így olykor még egy egyébként erős, egészséges ember esetében is kialakulhatnak nagyon kellemetlen, akár hónapokig elhúzódó szövődmények. Ilyen gyakori szövődmény például az arcüreggyulladás.
Nézzük, hogy miként tudunk különbséget tenni az egyszerű nátha és az arcüreggyulladás tünetei között, és mikor javasolt mindenképpen fül-orr-gégészhez fordulni!
A nátha egy vírusos eredetű légúti fertőzés, amely a felső légutakat támadja meg, és többnyire enyhe tünetekkel zajlik le, spontán gyógyul (mert az immunrendszerünk leküzdi a vírust).
A tünetei jól ismertek: vizes, színtelen orrfolyás,esetleg enyhe torokkaparás (nem erős fájdalom), ritkán köhögés, hőemelkedés (de nem magas láz) és általános gyengeség (de nem erős elesettségérzés). A nátha lefolyása többnyire kiszámítható: a tünetek néhány nap alatt felerősödnek, majd fokozatosan enyhülnek, és általában 7–10 nap alatt maradéktalanul elmúlnak.
Fontos megjegyezni, hogy a “megfázás” tehát ugyanolyan fertőző megbetegedés, mint például az influenza – csak általában enyhébbek a tünetek. A népnyelvben használt “megfázás” és “meghűlés” arra utalnak, hogy ha a test áthűl, akkor fogékonyabb lehet a felsőlégúti fertőzések, gyulladásos állapotok kialakulására. A nátha kórokozói egyébként tipikusan nem az igazán hideg időben (pl. nulla celsius fok alatt) szaporodnak el, inkább a 10–15 fokos, nedves, csapadékos időjárás kedvez nekik. Ez az időszak a klímaváltozás következtében egyre hosszabban van jelen Magyarországon.
A legtöbb esetben tehát, ha semmi különöset nem teszünk, a nátha akkor is elmúlik 1-2 hét alatt, maradéktalanul. Ugyanakkor érdemes elővigyázatosnak lenni, és mégis támogatni a gyógyulás folyamatát, elsősorban sok langyos, meleg folyadékkal, ami segíti a szervezetből a vírus ürülését. Ezen kívül ajánlott, hogy a “megfázás” első napjaiban vegyünk vissza a rutinból, igyekezzünk legalább 1-2 órával többet pihenni a megszokottnál, illetve 8 órát aludni.
Előfordul, hogy a panaszok nemhogy javulnának, hanem egyre kellemetlenebbek lesznek: az orr továbbra is dugult, a váladék sűrűvé és sárgássá válik és a fejben, különösen az arc középső részén tompa, nyomó fájdalom jelentkezik. Ez gyakran már az arcüreggyulladás jele.
Az arcüreggyulladás sokszor egy egyszerű nátha után alakul ki, szövődmény – amikor a szervezet általános gyengesége miatt a vírus mellé még betelepszik egy további gondot jelentő baktérium (azaz a vírusfertőzés kiegészül egy bakteriális fertőzéssel, aminek jele a sűrű, sárga vagy zöldes orrváladék), ez az úgynevezett felülfertőződés. Ilyenkor az történik, hogy a vírusfertőzés következtében megduzzadt orrnyálkahártya elzárja az arcüregek kivezető nyílásait, a pangó váladékban pedig könnyen elaszporodnak a baktériumok. Míg a nátha inkább kellemetlen, de gyorsan múló állapot, addig az arcüreggyulladás tartósabb fájdalmasabb tünetekkel járhat – kezelés nélkül pedig akár tartóssá is válthat és kialakulhat a krónikus arcüreggyulladás állapota.
Míg tehát náthával jóval kevesebben keresik fel az orvost, arcüreggyulladás gyanújával ez már indokoltabb lehet. Ha a tünetek napról napra kellemetlenebbek, akkor antibiotikumra is szükség lehet. Ennek elmaradása akár további szövődményeket, krónikus kóros állapotot is okozhat.
Amennyiben a tünetek enyhék, 1-2 napig megpróbálhatjuk magunk kezelni az arcüreggyulladást: az alábbiakban összeszedtünk néhány jól működő gyakorlatot, amelyekkel támogathatjuk a szervezetünket, hogy legyőzze a fertőzést.
A langyos, izotóniás sóoldat átöblíti az orrjáratokat, így segít eltávolítani a pangó váladékot, amely a gyulladás fennmaradásáért felelős. Rendszeres használata javítja az arcüregek szellőzését, így gyorsítja a gyógyulást. Drogériákban és gyógyszertárakban is kaphatók nem túl költséges segédeszközök, amelyekkel segítségével alaposan átöblíthetjük az orr járatait. Naponta 1–2 alkalommal érdemes alkalmazni.
A meleg gőz fellazítja a sűrű váladékot, csökkenti a dugulást és enyhíti a nyálkahártya-irritációt. Egy tál forró, enyhén sós víz fölé hajolva már pár perc is sokat segíthet. Ha szeretnénk, akkor a sima vízgőz helyett kamillavirágzatot is forrázhatunk, amely gőze a nyálkahártya gyulladásos állapotát még inkább nyugtatja.
A vény nélkül kapható készítmények, például az ibuprofen vagy a paracetamol enyhítik a fejben és az arcon jelentkező nyomó fájdalmat. Emellett mérséklik az általános gyulladást is, így gyorsabb lehet a tünetek enyhülése. Mindig az ajánlott adagolást érdemes követni, ha bizonytalan, kérdezze meg az orvosát vagy a gyógyszerészt.
A duguláscsökkentő orrspray-k átmenetileg összehúzzák a duzzadt nyálkahártyát, ezzel javítva a légzést és a váladék kiürülését. Mivel hosszú távú használatuk többet árt, mint használ, legfeljebb 5–7 napig, napi 1-2 alkalommal ajánlott alkalmazni őket. Ideális esetben csak átmeneti segítséget jelentenek, amíg a gyulladás csökken.
A megfelelő hidratáltság hígabbá teszi a váladékot, ami könnyebben ki tud ürülni az arcüregekből. A víz, a gyógyteák és a levesek különösen jók ilyenkor, a túl sok koffein és az alkohol viszont dehidratáltságot okoz, ezért érdemes ezeket kerülni.
A fűtött szobák száraz levegője fokozhatja az orrnyálkahártya irritációját, ami megnehezíti a gyógyulást. Egy párásító készülék vagy akár egy vízzel teli tál a radiátoron segít fenntartani az optimális páratartalmat. A 40–60% közötti páraszint kedvez a légutak regenerálódásának.
A langyos borogatás vagy meleg törölköző ellazítja a gyulladt szöveteket és csökkenti az arcüregekben érzett feszítő fájdalmat. Egy-egy 10–15 perces melegpakolás jelentős megkönnyebbülést adhat. Láz esetén viszont érdemes kerülni a meleg kezeléseket.
Az infralámpa mélymeleg-terápiája fokozza a helyi véráramlást, ami lazítja a letapadt váladékot és csökkenti a gyulladást. Különösen hasznos lehet reggel vagy este a homloküreg vagy arcüreg területére irányítva 10–15 percig. Fontos azonban, hogy csak mérsékelt hővel dolgozzunk, és láz esetén kerüljük a használatát.
Az időben alkalmazott otthoni praktikák sokszor segítenek, de ha a panaszok romlanak vagy nem enyhülnek, érdemes orvoshoz fordulni, hiszen a előfordulhat, hogy antibiotikumra van szükség a gyors, szövődménymentes, teljes gyógyuláshoz.
A legfontosabb tehát az, hogy figyeljünk a testünk jelzéseire. Egy ártalmatlannak tűnő nátha is adhat okot a fokozott óvatosságra, ha a tünetek erősödnek vagy szokatlanul hosszan tartanak. A korai felismerés nemcsak a gyógyulást gyorsítja, de sok kellemetlenségtől és hosszú távú problémától is megóvhat. Ha pedig bizonytalanok vagyunk abban, hogy mivel állunk szemben, mindig jobb kérdezni – a megfelelő diagnózis a leghatékonyabb kezelést hozza magával.
Amennyiben ön a fenti tüneteket tapasztalja, vagy bizonytalan a panaszai eredetében, érdemes mielőbb felkeresnie egy fül-orr-gégészt!
"*" a kötelező mezőket jelöli
"*" a kötelező mezőket jelöli
