Tüdőszűrés üzemorvosi vizsgálathoz? Kiválthatja egy mellkasröntgennel.

A különböző orvosi vizsgálatok elvégzésének egy speciális esete, amikor azokat a foglalkozás-egészségügy keretében az üzemorvos rendeli el, rutineljárásként. Az ilyenkor elrendelt tüdőszűrést adott esetben egy mellkasröntgennel is ki lehet váltani – noha a két vizsgálatot normál esetben más-más esetekben alkalmazzuk. 

Nézzük, mikor melyikre van szükség!

A mellkasröntgen – pontosabban a röntgen mint képalkotó technológia a mellkas tájékán történő alkalmazása – mára az orvosi diagnosztika egyik alapvető eszközévé vált, amely segít az orvosoknak a mellkasi panaszok hátterében megbúvó ok(ok) felismerésében és a betegségek diagnosztizálásában. 

A tüdőszűrés hasonlóan kulcsfontosságú vizsgálat a komolyabb betegségek kiszűrésében és megelőzésében, ám ezt – nevéből is adódóan – jellemzően panaszmentes esetben, lappangó, még tüneteket nem mutató betegségek felismerésére, azaz szűrésre használják. 

Mellkasröntgen vagy tüdőszűrés?

Bár mindkét vizsgálat a mellkasi régióra összpontosít, lényeges különbségek vannak közöttük. A mellkasröntgen, mellkasi panaszos beteg kivizsgálásakor indokolt, átfogóbb képet ad a mellkas összes struktúrájáról (ezért lehetséges, hogy többek között a keringési rendszer bizonyos szerkezeti rendellenességeit is megállapíthatjuk belőle), míg a tüdőszűrés jellemzően panaszmentes állapotban végzett vizsgálat, kifejezetten a tüdőre koncentrál, elsősorban a tüdőrák és a fertőző tüdőgümőkór, azaz a tbc korai felismerése céljából. 

A tüdőszűrés tehát inkább prevenciós, azaz megelőző célú és rendszeres időközönként – évente – ajánlott elvégezni, különösen a magas kockázatú csoportok (pl. dohányosok, nagyvárosban élők vagy tüdőbetegségekre nézve terhelt családi kórtörténetű betegek) számára. A tüdőszűrés alkalmával többnyire elég csak nyílirányú képet készíteni. 

Ki mehet Magyarországon tüdőszűrésre?

Magyarországon 2014 előtt 40 év fölött kötelező volt a tüdőszűrés, elsősorban a tbc (tuberkolózis, fertőző tüdőgümőkór) kiszűrése miatt, azonban mivel ma Magyarországon tbc-járványok már nem, csak szórványos esetek fordulnak elő, 2014. március 31-től már csak a veszélyeztetett csoportok – pl. hajléktalanok, gyógyult tbc-betegek, tüdőgyógyászaton dolgozók, ítélet-végrehajtó intézmények dolgozói és lakói – számára maradt meg a kötelező jelleg. A jelenlegi szabályozás szerint 40 év fölöttiek háziorvosi beutalóval évente egyszer díjmentesen elvégeztethetnek egy tüdőszűrést. 

Mi a helyzet akkor, ha a tüdőszűrés az üzemorvosi vizsgálat része, üzemorvos rendeli el?

A tüdőszűrés Magyarországon 40 év alatt mindenképpen beutalóköteles és csak térítés ellenében végezhető el, 40 éves kortól pedig már évente egyszer beutaló nélkül is térítésmentesen kérhető. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat keretében az üzemorvos által előírt tüdőszűrés kiváltható egy mellkasröntgennel, amely vizsgálatra a Medilumban zökkenőmentesen és gyorsan sort keríthet. Ehhez nem kell mást tennie, csak időpontot foglalni, majd ellátogatni hozzánk a választott időpontban.

Amennyiben ön a tüdőbetegségek tekintetében magas kockázatú csoportba tartozik (pl. családi halmozódás áll fenn), és betegségmegelőző céllal kívánja igénybe venni a tüdőszűrést, abban az esetben kérjen beutalót háziorvosától (40 év alatt), és látogasson el egy tüdőszűrő állomásra.

Akár foglalkozás-egészségügyi tüdőszűrés, akár panaszok kivizsgálásának céljából végeztet mellkasröntgent, érdemes tisztában lenni ezen rutinvizsgálatok az alapvető jellemzőivel – nézzük most ezeket!

A mellkasröntgen menete, a vizsgálat lépései

Mellkasröntgen során röntgensugarak segítségével készül felvétel a mellkas belső struktúráiról, beleértve a tüdőt, a szívet, a nagyereket, a bordákat és a rekeszizmot. Ez a vizsgálat lehetővé teszi az orvosok számára, hogy olyan szerkezeti elváltozásokat vagy rendellenességeket fedezzenek fel, amelyek kívülről nem láthatóak.

A mellkasröntgen-vizsgálat előtt általában nincs szükség különösebb előkészületekre. A páciensnek nyaktól derékig le kell vetkőznie, és lehetőség szerint el kell távolítania minden idegen testet, főleg a fémtartalmú tárgyakat a mellkas területéről, beleértve az ékszereket és a melltartót. A vizsgálat során a páciens általában állva –  ritkán ülve – helyezkedik el a röntgen felvételi állványa előtt, miközben a röntgenasszisztens segítségével a megfelelő pozícióba helyezkedik.

A vizsgálat során a páciensnek nagy levegővételt követően néhány másodpercre vissza kell tartania a lélegzetét (benntarva a tüdőben a levegőt). Eközben az asszisztens megnyomja a felvételezőgombot, a röntgenkészülék pedig elkészíti a felvételt. Gyakran két irányból készítenek felvételt: egyet háttal, ún. nyílirányú és egy oldalnézeti képet. Az egész folyamat gyors és teljesen fájdalommentes, általában mindennel együtt 5–10 percet vesz igénybe. A sugárterhelés mértéke elhanyagolható.

Mit mutat meg a mellkasröntgen?

A mellkasröntgen számos elváltozást és betegséget képes megmutatni (amennyiben hozzáértő szakorvos értelmezi a felvételt). Ezek közé tartoznak a tüdőgyulladás, tüdőtágulat, tüdőrák, mellhártyagyulladás, szívnagyobbodás, szívelégtelenség következményeként vagy egyéb okból kialakuló tüdővizenyő, légmell és bizonyos csontrendellenességek. Emellett segíthet felismerni a mellüregben az idegen testeket, folyadékgyülemet, illetve a kóros levegőgyülem jelenlétét is.

A felvételt radiológus szakorvos értékeli, aki részletes leletet ír a felvételen láthatókról. 

Miért igényel szakértelmet a röntgenkép elemzése?

• A röntgenképeken látható árnyékok és mintázatok a laikusnak nem mondanak sokat, könnyen félreértelmezhetőek.
• Ugyanaz a vizuális jel több különböző egészségügyi állapotot is jelenthet – egy-egy diagnosztikai jelet szinte soha nem szabad önmagában értelmezni.
• A tévedés valószínűségét a széles körű orvosi ismeretek és az orvosi tapasztalat jelentősen csökkenti.
• Nem elég csupán látni az árnyékokat vagy mintázatokat, hanem tudni kell azokat kontextusba helyezni – a páciens egyéb tünetei, kórtörténete és más vizsgálati eredményei egyaránt meghatározók lehetnek.

Összességében elmondhatjuk, hogy a helyes értelmezés kritikus fontosságú a pontos diagnózis felállításához és a megfelelő kezelési terv kidolgozásához. A radiológus szükség esetén további vizsgálatokat javasolhat.

A szűrés és a diagnosztizálás egyaránt kritikus fontosságú lehet! 

A mellkasröntgen és a tüdőszűrés tehát egyaránt kulcsfontosságú eszközök az orvosok kezében számos mellkasi probléma diagnosztizálásában és követésében. Ezek a gyors és fájdalommentes vizsgálatok segítenek potenciálisan súlyos betegségek korai felismerésben, így jelentősen növelhetik a sikeres kezelés, a teljes gyógyulás esélyét. Fontos, hogy rendszeresen részt vegyünk a számunkra ajánlott szűrővizsgálatokon, és szokatlan tünet megjelenése esetén mielőbb forduljunk orvoshoz.

Amennyiben önt az üzemorvos foglalkozás-egészségügyi vizsgálat okán tüdőszűrésre küldte, ezt a vizsgálatot kiválthatja a Medilumban elérhető mellkasröntgennel. Foglaljon időpontot!